Lovas Menyország

A ló hátán van a földimenyország.

Sebkezelés nyáron

A lovasok, lótartók rendszeresen találkoznak kisebb-nagyobb sebesülésekkel, így rögtön felmerül a kérdés: Miért más ebből a szempontból a nyár, mint a többi évszak.
Kérdéseinkre Dr. Pallós Andrea lógyógyász specialista válaszolt.

Vannak tipikus nyári sérülések?

Dr. Pallós Andrea: Nyáron gyakrabban találkozunk különféle sérülésekkel, mint az év más időszakában. Ilyenkor a lovak karámban, vagy legelőn, tehát társaságban, nagyobb sérülésveszélynek kitéve töltik a napjaik nagy részét.
Emellett a lovasok is aktívabbak, a lovak nagyobb igénybevételnek vannak kitéve.

Miért más sebkezelés szempontjából a nyár, mint mondjuk az ősz, vagy a tél?

Dr. Pallós Andrea: Először is melegben lassabban gyógyulnak a sebek. A másik nagyon fontos tényező, amit szem előtt kell tartanunk, hogy ilyenkor nagyon sok a légy, melyek szintén nehezítik a sebgyógyulást, fertőzéseket terjesztenek.
Ezért azt szoktuk javasolni a lótartóknak, hogy az időzíthető műtéteket (pl. herélés) inkább tavasszal, vagy ősszel végeztessék el.
A kisebb-nagyobb sebzésekkel persze egészen más a helyzet, hiszen ezek nem időzíthetőek.

Mit tudsz javasolni?

Dr. Pallós Andrea: A sebellátást természetesen ilyenkor nyáron is ugyanúgy kezdjük, mint bármikor máskor: vérzéscsillapítás, a sebnek és környékének megtisztítása.

A vérzést hatékonyan csillapíthatjuk tiszta hideg folyó vízzel, vagy jéggel, melyet pár percig a seben és környékén tartunk.

Erős vérzés esetén se próbálkozzunk a ló sérült végtagjának elszorításával! Ha a seb folyamatosan vérzik, magára a sebre helyezzünk jól alápárnázott nyomókötést. Ehhez gézlapba jó sok vattát csavarunk, ezt a sebre helyezzük, a tetejére újabb adag vatta kerülhet, majd fáslival, vagy rugalmas kötözőpólyával rögzítjük a kötést.

Amennyiben a seb állatorvosi ellátást igényel elhelyezkedése, mélysége, kiterjedése, vagy az erős vérzés miatt, a lótartó feladata itt az állatorvos értesítésével véget is ér. Fontos, hogy ebben az esetben a sebet ne kezeljék semmilyen fertőtlenítő, sebkezelő kék, vagy lila spray-vel!

Amennyiben a sérülés állatorvosi ellátást nem igényel, először egy 3%-os hyperol oldattal, majd pedig 10%-os betadine oldattal tisztítsuk meg a sebet és környékét. Egy kisollóval, vagy biztonsági borotvával távolítsuk el a szőrt a sebszélekről, valamint s eb közvetlen környékéről.

Ha a sebet nem kötjük be, meg kell oldanunk, hogy abba szennyeződés ne kerüljön, valamint a rovarok távoltartását is.
Kevéssé ismert, de nagyon hatékony módszer a sebfelület cukorral való behintése. A cukor kiszárítja a sebet, a felületén egyenletes védőréteget képez, így védi azt a szennyeződésektől és a rovaroktól. A hyperolos, majd betadines öblítést, végül a seb cukorral való behintését naponta kell ismételni.

Nagyon hatásosak a különféle sebkezelő spray-k és kenőcsök is. Ezek fertőtlenítik a sebet és egyúttal védőréteget képeznek rajta.

Humán gyógyászatban ismert a Bepanthen Plus kenőcs, de egyes patikákban még ki lehet kevertetni a Mikulitz kenőcsöt is, érdemes rákérdezni.
Nagyon jó tapasztalataim vannak a Pana Veyxal kenőccsel és spray-vel, a Kék Lukács kenőccsel, valamint az Equimins MSM krémjével.

Vérző, váladékozó seb esetén a sebzés alatti szőrt kenjük be fehér vazelinnel (humán patikában kapható), így a váladék nem ragad bele a szőrbe, elkerülhetjük a bőrirritációt.

Még nem beszéltünk arról, mit tegyünk, ha a sérülés kötözést igényel?

Dr. Pallós Andrea: A kötés egyrészt a szennyeződésektől, másrészt a rovaroktól óvja a sebet. Szintén fontos funkciója, hogy sem a sérült ló, sem társai nem férnek hozzá a sérüléshez, hogy nyalogatással, vagy vakarással hátráltassák a gyógyulást.

A sebre helyezzünk steril gézlapot, majd vattát. Fedőkötés esetén a vatta legalább 1 centiméter vastag réteget alkosson, miután rákerül a kötöző pólya. A pólyát ilyen esetben csak annyira húzzuk meg, hogy a kötés ne mozdulhasson el.

Nyomókötés esetén jóval vastagabb, megszorítva legalább 2 centiméter vastag vattaréteggel dolgozunk, és a kötözőpólyát is kicsivel szorosabban helyezzük fel, mint fedőkötés esetében.

A végtagok kötözésére ajánlhatóak a rugalmas állatorvosi kötözőpólyák.
Ugyanennek a kötözőpólyának humán gyógyászatban használt változatát megvásárolhatjuk nagyobb gyógyszertárakban is. A humán változat előnye, hogy vékonyabb anyagból készül, mint az állatgyógyászatban használt, így a levegőt jobban átereszti. Emellett rugalmasabb is, így kisebb az esélye, hogy a kötés esetleg elszorítja a sérült végtagot.

Milyen további kötözési módszereket tudsz ajánlani?

Dr. Pallós Andrea: A fent tárgyalt módon főleg a lábtő, valamint a csánk alatt elhelyezkedő sérüléseket tudjuk ellátni.

Ha a sérülés mondjuk a ló fején, nyakán, törzsén, vagy farán helyezkedik el, próbálkozhatunk megfelelő méretű ragtapasszal is, de ne essünk kétségbe, ha a mozgékonyabb bőrfelületekről időnként lepottyan.

Mire érdemes még odafigyelni?

Dr. Pallós Andrea: Ne feledkezzünk meg arról, hogy a rovarok távoltartása nem merül ki a seb lefújásában, vagy bekötözésében. Nagyon fontos az istálló tisztaságának fenntartása, esetleg valamilyen rovarriasztó, -távoltartó módszer alkalmazása.

Lovainkat az istállón kívül is védhetjük a nyugtalanító vérszívó rovaroktól, számos jó minőségű termék közül választhatnak manapság a lótartók.

A széles körben használt Neostomosan oldat hatásosabb védelmet nyújt kullancsok, mint legyek és szúnyogok ellen. Érdemes kipróbálni például az Equimins Fly Repellents termékcsaládját, vagy a Virbac megfelelő termékeit.

Bevált természetes szer a rovarok távoltartására a citromfű, menta és fahéj forrázata, mellyel naponta kell lefújni a lovakat.

Melyek azok a sérülések, melyek mindenképpen állatorvosi ellátást igényelnek?

Dr. Pallós Andrea: Alapvetően állatorvosi ellátást igényelnek a szúrt, a mély, a nagy kiterjedésű és az erősen szennyeződött sebek. Ezekben az esetekben a seb ellátása mellett a ló tetanusz szérumot és/vagy ismétlő oltást is kap, hogy elkerüljük a tetanusz betegség (más néven merevgörcs) kialakulását , mely az esetek több, mint 90%-ában halálos kimenetelű.

Szúrt sebek esetén mindig forduljunk állatorvoshoz, ugyanis ezek a sérülések általában nem tisztíthatók ki alaposan, így megnő a fertőzések, közöttük a tetanusz fertőzés veszélye. Ha a sebben benne maradt a sebzést okozó tárgy, azt az állatorvos megérkeztéig ne próbáljuk meg eltávolítani.

Azt tudom javasolni a lovasoknak, lótartóknak, hogy mindenképpen forduljanak állatorvosukhoz, ha csak az esélye is felmerül annak, hogy a seb a fenti kategóriák valamelyikébe esik. A szakember néhány kérdés alapján telefonon is meg tudja ítélni, hogy szükség lesz-e a közreműködésére, vagy sem, illetve azonnal tanácsokkal szolgálhat a ló ellátását illetően.
Egy idült, gyulladt, elfertőződött seb már sokkal nehezebben gyógyul.

Köszönjük a válaszokat dr. Pallós Andreának!